A népesség mintegy 15-20 %-a szenved allergiás megbetegedésben.

A valódi táplálékallergiás emberek számát igen nehéz felbecsülni, de egyes adatok szerint gyermekkorban 10%.

A táplálékallergia terápiája a tüneteket kiváltó allergének  szigorú elkerülésébõl áll.

Az allergének elkerülése egyszerûnek tûnik: pl.: a tehéntej-allergiás egyén ne fogyasszon tejet, vagy tejterméket, a tojás-allergiában szenvedõ pedig ne egyen tojást. A gyakorlatban ilyen étrendet nagyon nehéz betartani, mert ezek az élelmi anyagok más élelmiszerekben is elõfordulnak, mint összetevõk és rejtett formában való jelenlétükkel számolni kell. Ha alapvetõ élelmiszereket kell kizárni az étrendbõl, fennáll valamilyen tápanyaghiány kialakulásának a veszélye. Nem elég tehát csak az eliminációról beszélni, hanem azt is meg kell mondani, hogy helyette mit fogyaszthat az ételszenzitív egyén. Összefoglalva tehát a tüneteket kiváltó élelmiszer teljes mellõzése szükséges.

Kisgyermek és óvodáskorban még nem várható el, hogy a diétázó gyermek pontosan tudja mely élelmiszereket fogyaszthat biztonsággal és melyeket nem. Gyakorlatilag 100%ban környezete tanácsára szorul. Iskoláskorú gyermek már nagyobb biztonsággal tudja kiválasztani a számára fogyasztható ételeket.

Ezért a legkockázatosabb életkor diéta szempontjából az óvodáskor.

Az előírt diéta be nem tartása rövid és hosszú távon különféle károsodásokkal járhat.                                                                   

-Súlyos ételallergia esetén, az allergénnel való találkozás akár életet veszélyeztető állapotot is  előidézhet.                                                  

-Enyhébb esetben csak a gyomor -bélrendszer károsodása fordulhat elő.

-A legjobb esetben a rendszeres diétahiba az ételallergia folyamatos fennállását eredményezi